23 film a kokainról

- 8 perces olvasmány
film mozi kábítószer mdma koko

film mozi kábítószer mdma koko

Csak úgy, mint kistestvére, az MDMA esetében, a kokó is szorosan összefüggésbe hozható az elektronikus zene világával és szintén nagy szerepet kap bizonyos filmekben, így a következő film kategóriánk erről fog szólni. Az biztos, hogy ezek az alkotások valamivel költségesebbek és több erőszakot tartalmaznak, mint az MDMA esetében, de a hippi kultúrát demostráló filmekben is feltűnik helyenként ez a téma. 

Ezúttal is kronológiai sorrendben haladunk és kezdjük is a sort a 69-es az Easy Rider-el, ami alatt nem az Üvegtigrisre kell gondolni. Ez a film egy hippi duóról szól, akik éppen nyélbe ütöttek egy kokó üzletet, majd az így szerzett pénzből járják az országot és ünnepelnek. A legnagyobb hangsúlyt itt az a jelenség kapja, hogy a pénz és az azzal járó hatalom megváltoztatja az embert.  

Következő filmünk a 72-es SuperFly. A főszerepben egy kokó díler strici áll, aki épp próbál kiszállni a gengszter életből több-kevesebb sikerrel. Ha már úgyis aktuális ez a téma, kiemelhetjük, hogy a maga idejében ez volt a legnagyobb „nem fehérek” által készített alkotás, így ez egyben mérföldkőnek is számít. A hírhedt crack díler, Rick Ross elmondása szerint a Superfly miatt kezdett el ilyenekkel foglalkozni. 

A sebhelyesarcút nem kell bemutatni senkinek, sokan ismerik az ikonikus Tony Montana történetét. Al Pacino a filmben terjeszti is és fogyasztja is a hírhedt fehér port, ami a legtöbb díler elmondása szerint nem egy szerencsés kombó. Mellesleg itt akkora hangsúlyt kap a szer, hogy a soundtrack konkrétan arról szól. 

Martin Scorsese gengszteres filmjeiről lett híres. Emellett azt is elmondhatja magáról, hogy a kokós filmekhez is nagyon ért, hiszen a Goodfellas és a Wall Street Farkasai is az ő alkotása és mindkettő szerepel ezen a listán. A maffiatag, Henry Hill bukása áll a Goodfellas középpontjában és vajon mi volt annak a bukásnak a fő oka? Eláruljuk: a kokain. 

Az biztos, hogy a gengszter téma és a kokain kéz a kézben jár. A New York királya is ezt igazolja, amely Frank White történetét mutatja be, aki szabadulása után igyekszik visszaszerezni elvesztett státuszát a város alvilágában. 

Következő filmünk főszerepében a Mátrixból már ismert, Morfeuszt alakító Larry Fishburne áll, aki téglaként beépülve próbál kiiktatni egy Los Angeles-i drogbárót. Mellesleg a főcímdalt magának Snoop Dogg-nak és Dr. Dre-nek köszönhetjük. 

A Ponyvaregény talán Tarantino legismertebb filmje és kétség kívül helyet kap ezen a listán. Travolta, Bruce Willis, Samuel L. Jackson és Uma Thurman neve díszíti a szereplőgárda névsorát és nem mellesleg, eléggé jelentős szerepet játszik a sztori alakulásában a kokain is. 

A következő alkotás szintén Tarantino egyik gyöngyszemének mondható. Jackie Brown egy légiutaskísérő, aki valahogy kokaincsempészetbe keveredik és végül nagy slamasztikába.  Samuel L. Jackson itt is főszerepet kapott, szóval a Ponyvaregény rajongóknak fixen tetszeni fog Jackie története is. 

A 97-es Boogie Nights a 70-es évek pornóiparába vezet be minket Mark Wahlberg főszereplésével, aki egy fiatal pornószínészt alakít, akinek nagy szerelme többek között a bulik világa és így érthető miképp csöppent bele a kokain világába is. Végezetül nyilván ez okozza vesztét is. 

Hogyan is hagyhatnánk ki a listáról a híres neves Félelem és reszketés Las Vegas-bant, vagy ahogy sokan nevezik: „amikor a drogok hatni kezdtek”. Az összes létező kábítószer mellett nyilván nagy szerepet kapott a kokain is a filmben, melyben Johnny Depp alakítja Duke-ot, az újságírót. 

Az Amerikai pszicho egy véres agylövés, ahogy a kritikusok nevezték. Christian Bale alakítja Bateman-t, a kóla függő sorozatgyilkost, aki ritkán elégedett a cuccal, de ahogy ő mondta: „ha eleget nyomsz belőle, jól vagy.” Nyomott is eleget a film során, miközben szép lassan vesztette el mentális egészségét, áldozatai pedig az életüket. 

Egy újabb ikonikus film következik Johnny Depp főszereplésével, méghozzá a beszédes című Betépve. George Jung igaz története kerül elmesélésre, aki kokaincsempészetből és kereskedelemből gazdagodott meg, még a kokó fénykorában. Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy olyanokkal dolgozott együtt, mint Pablo Escobar.
Megtudhatjuk hogyan tört a csúcsra egy kisvárosi srác, majd vesztett el mindent. George Jung mellesleg pár éve szabadult a börtönből. 

Az Isten városa szintén egy igaz történetet jelenít meg, egy meglehetősen véres időszakból. A szóban forgó Rio De Janeiro utcáin ekkoriban kezdett felemelkedni a fehér por, melyet rengeteg erőszak övezett. Mellesleg 4 neves díjra és jelölték a filmet, szóval a kritikusok tetszését már biztosan elnyerte.

Ez a film is igazolja Pablo Escobar szabályát: „a saját cuccodat soha!”. Ez a sztori is egy díler történetét meséli el, aki fűvel kezdte, majd jött a kokain, amit a szippantás követett és onnantól kezdve elindult a mélyrepülés. A hatalom kétségkívül megrészegíti az embert. 

Ez a film talán az egyetlen a listán, amely kizárólag a kokain biznisz és fogyasztás negatív aspektusaira helyezi a hangsúlyt. Egy fiatal kolumbiai nő történetét ismerhetjük meg, aki belekeveredik a fehér por világába. 

Valószínűleg az elmúlt évtized leghírhedtebb kokós filmje a Wall Street farkasai, Leonardo Dicaprio-val a főszerepben. Az tuti, hogy morálisan és erkölcsileg semmit sem tanulhatunk ebből a filmből, de arra rájöhetünk, hogyan kell másokon áttaposva haladni a siker felé. Kólából meg annyi van a filmben, hogy egy egész állam meglenne attól a mennyiségtől, ahogy Jordan Belfort fogalmazott. 

A Dallas Buyers Club, Ron Woodroof megindító sztoriját mutatja be, aki 1988-ban alapította a csapatot, hogy akkoriban még illegális szerekkel segítsen az AIDS-el küszködő embereken.
Matthew McConaughey egyik legjobb alakítását láthatjuk, aki mellesleg extrém mértékű fogyáson ment keresztül, hogy hitelesen visszaadja egy AIDS beteg és kóla függő szerepét. 

Következik a hírhedt Trainspotting második része, ahol már nem csak a heroin használat van a középpontban, így több hely maradt a kokainnak. Bár a film nem ért fel a hozzá fűzött elvárásokhoz, jó viszontlátni a 4 suhancot a vásznon. 

A Kill Your Friends-ben a 90-es évek zeneipara kerül bemutatásra néhány sötét csavarral színezve. A film nem kapott semmilyen díjat, de megéri megnézni, hiszen a könyv, ami alapján készült, mesterien visszaadja a brit zeneipar akkori sajátosságait.

A Climax egy párizsi tánccsoport összejövetelét mutatja be, ahol szép lassan eluralkodik az őrület, ugyanis valaki LSD-t kevert a puncsba. Hozzá kell tenni, hogy egy igaz történet inspirálta Noé-t, ami igyekszik újfajta vágásokkal visszaadni a pszichedelikus élményt. A rendező elmondása szerint ez egy tanulmány arról, hogy miképp reagálnak emberek a félelemre és a bad trip-re. Páran azért csaltak, ugyanis kokainnal próbálták a földön tartani magukat és megakadályozni, hogy teljesen elszálljanak. 

A Sorry To Bother You egy szatirikus komédia egy küzködő hivatalnokról, aki szép lassan mászik felfelé a létrán. Itt a kapitalizmus sötét oldalára van helyezve a hangsúly, miközben főszereplőnk fogyaszt némi fehér port is, amiről azt gondolja, hogy kokó. 

Akarod látni, ahogy Nicholas Cage levadászik egy motoros bandát és egy beteg szektát bepapírozva és kólázva? A Mandy egy sötét akció horror, ami garantáltan kilök a komfortzónádból. Egy klasszikus bosszú sztori ez, dialógusokban azonban némi hiány mutatkozott. 

Végezetül pedig a Netflix saját gyártású filmje, A kokain sziget legendája, ami szintén egy igaz történetet dolgoz fel. Rodney Hyden egy átlagos floridai lakos, akinek fülébe jut egy eldugott kokó szállítmány tartózkodási helye és elhatározza, hogy megkeresi, majd meggazdagszik belőle. Közben mellé csapódik egy Carlos nevű alak, akiről kiderül, hogy egy beépített rendőr. Ráadásul mindezt a valós Rodney meséli el egy interjú keretein belül. 

Forrás: Mixmag