A kommersz zenei szcénában, mindig van egyfajta lemorzsolódás

- 5 perces olvasmány
cinema hall lee burridge house buli
cinema hall lee burridge house buli

A napjainkban már élő legendának számító, brit Lee Burridge pályafutása több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. Az acid house-ba fiatalon beleszerető Lee, kezdetben Londonban képzelte el pályafutását, de a kezdeti törekvései ellenére a siker elmaradt. Így hát, később mikor megkereste egy hongkongi klub tulaja, hogy legyen rezidens nála, Lee úgy döntött bevállalja. Pechére, amikor az ázsiai régióba megérkezett derült csak ki, hogy a klub valójában egy bár és nem house-t, hanem a 60-as, 70-es, 80-as évek zenéit kell pörgetnie, heti öt napon át. 

View this post on Instagram

✨🌴💐😝💐🌴✨

A post shared by Lee Burridge (@djleeburridge) on

Lee idővel leküzdötte ezen akadályokat és még a helyi angolokkal is megismerkedett. Közösen elhatározták, hogy minden szombaton house esteket szerveznek. Ez a húzás olyannyira bejött, hogy Lee Burridge, Hong Kong egyik legjobb klubjának a rezidensévé vált. Hat évvel később azonban az angliai elektronikus zenei szcéna is egyre inkább kezdett kibontakozni, ezért Lee úgy döntött visszatér Londonba. Barátaival Craig Richards-al és Sasha-val közösen megalapították a Tyrant névre keresztelt partysorozatot, melynek helyszínéül a The End klub, a Bomba klub és a Fabric szolgált. Debütálásuk után szinte azonnal hírhedté váltak, melynek köszönhetően Lee Burridge még a Dj Mag 1999-ben megjelent számának Top 100-as előadói listájára is felkerült. 

View this post on Instagram

😜

A post shared by Lee Burridge (@djleeburridge) on

A triumvirátusból idővel Sasha kivált, így az általa képvisel progresszív irányvonalat Lee és Craig elhagyta, teret engedve a breakbeat, tech house és techno hangzásnak. A Global Underground NuBreed, és a Tyrant válogatáslemezeknek köszönhetően a nevük később annyira elterjedt, hogy nemzetközileg is elkezdtek fellépni.

Lee Burridge az ezredfordulót követően megjárta Sydney-t, Buenos Aires-t, New York-ot, Szingapúrt és persze Ibizát, valamint zenélt a Creamfields, a V, és a Homelands fesztiválokon is. A hosszú időn át történő zenei stílusok közötti kalandozásai végül 2011-ben bontakoztak ki igazán, amikor is létrehozta kiadóját az All Day I Dream-et és az ugyanezt a nevet viselő partysorozatát. A dallamos és melankolikus house mélymeleg hangzását szállító sorozat, a brooklyni irodaházak tetejéről indult hódító útjára, végigsöpörve az egész kontinensen és később Európán is, rengeteg rajongót szerezve ezzel.

A KOMMERSZ ZENEI SZCÉNÁBAN, MINDIG VAN EGYFAJTA LEMORZSOLÓDÁS. OLYAN EMBEREKRŐL BESZÉLEK, AKIK ZENEILEG FEJLŐDNEK, ÉS IDŐVEL ELKEZDIK KERESNI A MÁSFAJTA HANGZÁST, AMIKOR A MEGSZOKOTT MÁR NEM ELÉG ÉRDEKES SZÁMUKRA. ÚGY GONDOLOM AZ IDŐZÍTÉS ÉS A HELYSZÍN, BROOKLYN IS JÓ VÁLASZTÁS VOLT, ARRA HOGY LÉTREHOZZUNK EGY BULIT. A PARTYK ÉS A ZENE AZ EMBEREK SZÁMÁRA MINDIG IS EGYFAJTA KIUTAT JELENTETTEK A STRESSZ, AZ AGGODALMAK, ÉS A HÉTKÖZNAPOK PROBLÉMÁI ELŐL. SZERETTEM VOLNA VALAMI JÓT ADNI, TENNI AZ EMBEREKKEL, EZÉRT AZ ALL DAY I DREAM ESEMÉNYEKRE OLCSÓN LEHET BEJUTNI ÉS AZ ITALOK IS OLCSÓK, HOGY MINDENKI ÉS MINÉL SZÉLESEBB KOROSZTÁLYÚ RÉTEG LAZÍTHASSON. A HANGULAT EMIATT MINDENHOL FERGETEGES.

View this post on Instagram

10. Weeks.. Till… Brooklyn ☁

A post shared by All Day I Dream (@alldayidreamintheclouds) on

De nem csak a mára már legendásnak számító partysorozat, hanem a kiadó is a változatosságot, és a rajongók ízlését követve vált népszerűvé, amit Lee szerint a label-en megjelenő előadók tehetsége szemléltet leginkább.

NEM TARTOM MAGAM PRODUCERNEK. SZERINTEM AZ IGAZI TEHETSÉG MÁSOKBAN REJLIK. CSAK KI KELL TALÁLNOM A MÓDJÁT, HOGYAN HOZZAM KI BELŐLÜK AZT A HANGZÁST, AMIT ÉN ELKÉPZELTEM ÉS A KIADÓ IS KÉPVISEL. ELSŐSORBAN MINDIG INKÁBB DJ VOLTAM ÉS AFTER PARTYKON ZENÉLTEM, DE SOSEM ÜLTEM LE MEGTANULNI HOGYAN IS KELL PONTOSAN EGY STÚDIÓBAN TEVÉKENYKEDNI. OLYAN EZ, MINT AMIKOR NEM IGAZÁN TUDOD, HOGYAN KELL JÓL ELVEZETNI EGY AUTÓT. ILYENKOR ÉVEKBE TELIK, AMÍG BÁRHOVÁ IS ELJUTSZ.

Mint kiderült bár nem tekinti magát termékeny producernek, tavaly mégis jelentkezett egy albummal, amit barátjával, Lost Desert-el közösen alkottak meg. A kiadvány a MELT címet viseli, és a már jól bejáratot nyomvonalat követve repít minket a felhők fölé, például ilyen trackekkel.

Burridge zenei sokszínűségéről, közvetlen és felszabadult személyes varázsáról a hazai közönség ismét meggyőződhet majd, amikor a téli hidegben február 8-án, perzselő nyári nappalt varázsol a Cinematiné-n, ezzel újra, a már rendszerint átélt örömteli állapotokat idézve elő. Az eseményt ráadásul szettjeikkel a hazai erők, James Cole, Pat Duff, és Collective Machine hevíti tovább. A másnap reggelig tartó folyamat táncot Cassy, Wade és Reelow szerepeltetése is megtámogatja, Andras Garay-val és Jaffa Surfa-val karöltve, így minden adott lesz ahhoz, hogy a Cinema Hall táncparkettjén, forró szettek között olvasszuk meg a jeges téli hangulatot. Az eseményre, a helyeteket, ide kattintva tudjátok bebiztosítani, amit ajánlott minél hamarabb megtenni.