Corvintól a Rióig, péntektől szombatig

- 4 perces olvasmány
corvintól a rióig, péntektől szombatig

Masszív hétvégét tudhatunk magunk mögött. Igyekeztünk helytállni és jelen lenni eventeken, hogy aztán elmeséljük azoknak, akik lemaradtak, mert dolgoztak, betegek voltak, vagy csak szimplán nem tudták, hogy ki kicsoda és nem voltak elég nyitottak, hogy eljöjjenek és meghallgassák a világsztárok egyikét.

Péntek este Corvin hangszóró membránjai lettek elég szépen megjáratva, és ennek
a techno szerelmesei örülhettek a legjobban. A nagyteremben a várt hering party
fogadott, de annyira, hogy miután beléptél egy perc múlva garantált volt, hogy az első csepp legördül a homlokodon. Miközben törtük az utat, hogy előrébb kerüljünk, elfogott
a régi idők rave hangulata, szerencsére sípok és fény rudak nélkül.

Budapest Gang ! #monikakruse #techno #corvinclub #budapest

A post shared by Monika Kruse (@monikakrusedj) on

Az este első kiemelkedő fellépője Monika Kruse volt, aki azonnal robbantott amint
a lemezjátszók közelébe került. Zeneileg hozta a tőle megszokott hangzást és azt
a pozitív energiát, ami szettjei alatt sugárzik belőle. Lassan 30 éve zenél és tolja
a bulikat, de úgy néz ki, még mindig ugyanannyira élvezi.

Monika Kruse után hajnali fél 4-kor átvette az irányítást a belga lány, Amelie Lens. Rengetegen várták Amelie-t, annak ellenére is, hogy csak nemrég robbant be
a köztudatba. Azt hiszem senki se csalódott a törékeny, vékonyka lányban, mert
olyan erős, három órás szettet kaptunk tőle, hogy a fülünket majdnem levitte.
Nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek rá kíváncsiak. Becsületre méltó, hogy
a sok fellépés és turnézások közepette sem éreztük rajta a fáradtságot, a belőle
áradó energiát abszolút átadta a közönségnek is.

Nagyon dark volt, nagyon mély,de azt hiszem mindenki erre vágyott.
Számomra a tömegnyomor sem volt zavaró ezúttal, az embereket teljes mértékben
átjárta a zene, így nem egymás agyontaposásával foglalkoztak, ami mindenképp
pozitív. Kivétel nélkül csak pozitívumokat hallottam a buliról, arról nem is beszélve,
hogy a sötét technó szerelmesei már este 11-kor elfoglalták a klubbot és egészen
másnap délután 1-ig kitartottak. Azt hiszem régen volt ennyire erős estéje a Corvinnak, mindenki maximálisan elégedett lehet és az is volt az én meglátásom szerint.

Egy kis pihit követően, újult erővel csaptunk a lovak közé szombaton. A következő állomásunk egy kis nappali buli volt, a 12. Cinematiné, a téliesített Rioban.
Tudatosan kora délután estünk be, hogy az elejétől a végéig biztosan elkapjuk
Patrick Toppingot.

A helyszín téliesítése hibátlanul meg lett oldva, a future disco dzsungel díszlettel
színes, jó hangulatot teremtettek. Közben Topping is megérkezett. Jó volt az látni,
hogy akad pár hazai rajongója, akik érkezését követően igyekeztek elcsípni, hogy
lepacsizhassanak vele, autógrammot kérjenek tőle és persze egy selfi-vel megkoronázhassák az élményt, majd pontban négy órakor beállt a lejátszók mögé és
bele vágott a két órás szettjébe. Minden elfogultság nélkül állítjuk, egyfajta művészet, ahogy Ő zenél. Változatos hangzásvilágú, miközben sokszor lehetetlennek tűnő számokat képes úgy összepárosítani, amire kevesen képesek. Nem könnyű ezzel a stílussal azonosulni, el kell tudni vonatkoztatni attól, amit megszoktál és hagyni, hogy elvigyen magával a lendülete. Ami viszont nagy szomorúsággal töltöttel el bennünket, hogy méltatlanul kevesen voltak rá kíváncsiak. Ugyan már fiúk, lányok hát hol marad az érdeklődés a nyitottság az új előadók megismerése tekintetében. Deborah de Lucán
túl is van élet. Kicsit jobban is lehetne értékelni azt a promóter csapatot, akik igyekeznek elhozni nektek olyan neveket, akik világszinten is nagyon aktuálisak az elektronikus
zenei szcénában. Szerencsére Patrick Topping mint vérbeli profi, nem zavartatta magát
és ugyan azt adta, amit több tízezer ember előtt is tolt volna.

Szuflával eddig bírtuk Richy Ahmedet és a többieket már nem volt energiánk
meghallgatni. 

Ha viszont Ti kitartóbbak voltatok, ne habozzatok, írjátok meg bátran élményeiteket.