Felpörget vagy hátráltat a zenehallgatás munka közben?

- 3 perces olvasmány
plusbeats_kutatás_zene_terápia
kutatás zene terápia 

„Zene nélkül az élet tévedés lenne”, jelentette ki egykor a német filozófus Friedrich Nietzsche, aki élete során sokat foglalkozott a zene értelmezésével. Napjainkban már biztosan tudhatjuk, hogy igaza volt, hiszen a jelenleg létező legfrissebb kutatások egytől egyig a zene jótékony hatásairól számolnak be, és alátámasztják a tényt, hogy a zene az egyik legcsodálatosabb dolog a világon.

A zene és a hangok a mindennapjaink részét képezik, akárcsak az evés, vagy az alvás. A mindennapi rutinjaink elvégzésére folyamatos figyelmet szentelünk, de egy friss kutatás szerint ugyanúgy érdemes a minket körülvevő hangokhoz, és a zenéhez is tudatosabban hozzáállnunk, mivel megfelelően használva az egész életünket átformálhatják legalábbis a német neuropszichológus, Lutz Jäncke állítása szerint.

Nem csak a zenefanatikusok hallgatnak állandóan zenét, hanem konkrétan majdnem mindenki. Azt már tudjuk, hogy a zenével kapcsolatos emlékeink minden egyéb, az életünk folyamán szerzett emlékünknél erősebben rögzülnek, de a zenével összefüggő kutatások további kérdéseket is felvetnek. Mire jó a zene? Hogy megnyugodjunk, hogy megtörjük a munkánk monotonitását, esetleg hogy kizárjuk a külvilágot?

Lutz Jäncke szerint a válasz nem egyszerű, mivel nemcsak az érzelmek, hanem a koncentráció szempontjából is eltérően hathatnak ránk a különböző zenei szelekciók. A neuropszichológus azt tanácsolja, hogy munka közben inkább ne hallgassunk zenét, mivel negatív hatással van a koncentrációnkra és ezáltal csökkenti a munkánk hatékonyságát, de ha mégis megtesszük, ajánlott kerülnünk a túl érzelmes, éneklős, dalokat tehát leginkább a popzenei stílust.

A zenének, csendesnek, harmonikusnak és kiszámíthatónak kell lennie azért, hogy az agyunkat a legkisebb mértékben terhelje. Nem szabad túl meglepőnek lennie és túl sok mindent kiváltania belőlünk. Egyeseknek a lágy zongorahangok a megfelelők, mások a lassú gitárzenét részesítik előnyben, sőt vannak olyanok is, akik a techno repetitív ütemeit szeretik.

Nos, a techno nem mindannyiunk számára monoton és érzelmektől mentes, mindenesetre Lutz üzenete így is átjön, miszerint inkább a meditatív anyagokat hallgassuk munka közben, mintsem az inspiráló 4/4-ütemeket, amelyek elvonják figyelmünket.

Egyébként Lutz Jäncke kutatásában azt is elmondja, hogy a lassú zene hallgatása közben az ütemek megváltoztatják az agyhullámaink sebességét, ami hasonló ahhoz, mint amikor valaki meditál, vagy hipnotikus állapotban van. Ráadásul a ritmikus ingerek kiváltásának ebben az állapotban jótékony hatásai vannak, amik a jövőben segíthetnek a migrén vagy viselkedési problémák kezelése esetén is. De a zene nemcsak gyógyít, felvidít, és segít megbirkózni a mindennapi nyomással, hanem még a növekedésünkre, a fejlődő ízlésünkre, és a testünkre is érdekes hatással van.