Van-e különbség a férfi és női DJ-k között?

- 6 perces olvasmány
férfi nő dj előadó kultúra
férfi nő dj előadó kultúra

Kényes témának minősül, pedig valójában nem kellene, hogy az legyen. Sőt, beszélni is szükségtelen lenne róla, mert a szakma önmagában egy teljesen unisex dolog, ami a zenére fókuszál. Egyszerűen csak meg kellene érteni a miértjét annak, hogy miért kezeljük óvatosan a kérdést. Részben a beégett sztereotípiák miatt, vagy pedig egy ösztönből eredő véleményből?

Mielõtt belehuppannánk a téma mocsarába nyakig, érdemes először nyílt lapokkal játszani a nemeket illetően. 

A legfontosabb kérdés első körben az, hogy van-e különbség a férfi és női DJ-k között? 

Van is, meg nincs is. Ha azt mondjuk van, akkor legfeljebb pont annyi, ami a két nem között alapból is létezik. A női agy fő szervező elve az empátia, leginkább az érzései, emberi kapcsolatok és a lélek megértése érdekli, ezzel szemben a férfit a tárgyak működése, a folyamatok elemzése köti le jobban. Ezekről rengeteg tanulmány született, szinte egytől-egyig mindbe bele is lehetne kötni és érvelni ellene vagy mellette a végtelenségig, de ezt kikerülvén azzal talán nem állítunk valótlant, hogy a nők finomabbak és érzékenyebbek, összetettebbek, mint a pasik, akik ezzel szemben nyersebbek és egyszerūbbek is. Pont. 

Ilyen szempontból tehát valóban van különbség, de hogy ez érezető-e a DJ pultban is, az már más dimenzióba terelné a felesleges kérdést, hiszen nem releváns szétszedni a szakmát nemekre. 

Illetve nem lenne, ha a hölgyek megítélését nem bélyegezte volna meg néhány kollegina, akiknek a megjelenése sokkal inkább égett be a retinákba, mint a lejátszott zenéik és technikai teljesítményük.

Mert bármilyen nemū karakterről azonnal leszűrhető (vagy legalábbis érezhető), hogy azért áll a pultban, mert imád zenélni és át akar adni valamit, vagy azért mert magát akarja mutogatni, egót etet, amiért nyilván siker-pénz-csillogás is jár. A két szándék közti eltérés galaktikus, ráadásul hatalmas rombolást is végzett az elmúlt években az egóból parádézók rétege a szcénában, ezzel konkrétan bohóckodássá formálva a szakmát és megnehezítve annak helyes megítélését. És bizony itt jön a kulcskockája a női DJ-krõl alkotott téves képnek, ami a két nem közti biológiai különbségre vetíthető ki.

Ugyanis amíg a pasik esetében nem égnek be az elménkbe a tapsvadász piperkőcök, mert max röhögünk egy jót rajtuk és másnapra elfelejti mindenki, addig az ütemre ringó bikinifelsőből félig kilógó mellek vagy szigetelőszalaggal megkeresztelt mellbimbók bizony kígyóbűvölőként babonázzák meg a józan észt. Néhány ilyen példa kell csak és meg is születik a sztereotípia. Hiszen egyértelmű, hogy felmerül az olyan esetek zenei hitelességének megkérdőjelezése, amikor testükből élő, vagy a semmitől celeb lányok hirtelen beesnek a DJ pultba, ahol ugyancsak nem a zenére fókuszálnak, hanem tiptop ‘kikerázva’ rázzák magukat és vonaglással meg mély dekoltázzsal próbálnak figyelmet nyerni, ami mögött értékelhető zenei teljesítmény általában nem sok van és nem is értik miért mondjuk ezt, hiszen ők rengeteget készültek (mihez képest???). Mit gondolhat ilyenkor az egyszeri ember, miféle kitartó munka által lesznek hirtelen felkarolt ünnepelt DJ modellek? 

Nagy hiba lenne viszont csak erre fókuszálni, mint ahogy általánosítani is. Egyrészt mert, a párperces celebeket úgyis gyorsan bedarálja a gépezet, az őket felkaroló promóterek pedig nyomban félre is teszik őket, miután kibányásztak mindent amit csak tudtak a szép mosolyokból. Megmutatják őket és csókolom. Másrészt pedig akadnak kivételek! Attól, mert valaki szép, még nem azt jelenti, hogy nincs a munkája mögött sok év kitartó gyakorlás vagy tényleges akarat. Ezt a feltételezést el kell hagyni, fel kell ismerni, hogy ki miért akar zenélni. Erről árulkodnak a zenék, a karekter, a kommunikáció stb.

Mindig megvan annak a varázsa ha azt látjuk, hogy egy lemezlovas bele tud mélyedni a szettjébe és együtt lüktet a közönséggel és a zenével. Ez hatványozottan igaz, ha nőkről beszélünk. Egyrészt mert egyértelmű, hogy esztétikailag is jobb látványt nyújt (az esetek jelentős részében legalábbis – tudom, ez gonosz volt, de na…igaz), másrészt pedig nagyobb elismerésre méltó a kitartásuk, ahogy eljutottak a pultig, annak ellenére, hogy előítéletekre alapozott hátrányból indultak. Mert igen, abból indulnak. Van egy egyfajta kiszolgáltatottságuk is, hiszen a szakma nagyja férfiakból áll és mint tudjuk nehéz a belső körökbe bekerülni, ráadásul pasik esetében sem mindig a tehetség a döntő ok, hanem megesik, hogy a haverság vagy a pénz. Akkor egy nő esetében sem lesz ez máshogy, sokat kell mindenkinek bizonyítania a valódi elismerésért. 

A lényeg az, hogy nincsen semmi ördögtől való abban, hogy az elmúlt években egyre inkább erősödik a szebbik nem szakmai jelenléte. Teljesen rendjén van ez. Igenis, ha van jó zenei ízlés és affinitás a zenélés elsajátítására, amihez társul a kitartás is, akkor hajrá, van értelme! A szakma továbbra is nemtelen.  

Dobjuk el végre a sztereotípiákat és fókuszáljunk a zenére. Ha valaki nem üti meg a minőségi szintet az max kínjában majd táncosnőként nyomkodja tovább a gombokat továbbra is a pultban, ha lehetőséget kap rá. De drága hölgyek, nem kell sem szilikon, sem tánctanfolyam ehhez. Egyéniség kell, stílus kell, technikai tudás, alázat, zeneszeretet, kitartás és kész. Csináljátok! Mindenkinek nem jöhet össze, a kudarcból tanulni kell, vagy felismerni, ha valami nem megy és megbékélni vele. De a kivétel bárkiben meglehet, jó DJ-bõl pedig sosem elég. Varázsoljatok!

A CIKKET A REZIDENCIA – ONLINE STREAM STÚDIÓ ÉS UNDERGROUND ELEKTRONIKUS ZENEI CSATORNA DJ-ÉKNEK ÉS PARTIARCOKNAK – VENDÉGSZERKESZTŐJE OLAVI ÁLLÍTOTTA ÖSSZE.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here