Az elképesztő méreteket öltő fesztiválláz kicsinálja a klubszcénát?

- 4 perces olvasmány
fesztivál elektronikus zene kultúra 
fesztivál elektronikus zene kultúra 

Gyökeres átalakulásban van a teljes elektronikus zenei szcéna, ahol már jó ideje a változások legnagyobb mozgatórúdja a növekedés. Napjainkban soha nem látott tömegek pörögnek a műfaj valamelyik stílusára, elsősorban jellemzően fesztiválokon, de legalábbis nagyobb (pár ezres) rendezvényeken, ahol a látvány, az élmény fontos tényező, mindamellett, hogy egyre inkább alapelvárás, hogy a szcéna legnagyobb nevei pörgessenek.
Manapság tehát mindenki fesztivállázban ég, aminek a klubok látják leginkább a kárát. Egyrészt, mert érezhetően kevesebben látogatják hétvégéről hétvégére azokat, másrészt pedig a fesztiválok mozgatta fellépti díjakat egyre nehezebb vagy lehetetlen kitermelniük.

A jelenség lokális szinten eltéréseket mutathat, tehát egy fejletettebb klubkultúrával rendelkező országban másképp jelentkezik, mint akár hazánkban, de összességében globális jelenségről beszélünk.
Ez különösen meglepő, például annak tudatában, hogy az elmúlt évben világszinten már 1,5 milliárdan hallgattak valamilyen elektronikus zenét, az International Music Summit tanulmánya alapján. Felmerül a kérdés, hogy ilyen elképesztő szám mellett, mégis, hogy lehet az, hogy klubok kényszerülnek bezárni, hogy – hogy nem jut ember akár minden egyes kisváros klubjába.
Az ok, a felvezetőben már említet növekedés és élmény igény együttes hatása, amit elsősorban a fesztiválok generálnak és tudnak megadni.

A Ticketmaster jegyértékesítő portál 2016-os felmérése rámutat, hogy az Egyesült Királyságban 2000 és 2015 között 500%-os volt a fesztiválok számának a növekedése, ami a másfél évtizedes időintervallum ellenére is elképesztő szám.
Erre a növekedésre egyébként számtalan külső tényező is hatással volt.
Manapság bárki otthonról megszervezhet egy teljes külföldi utazást, könnyedén és viszonylag megfizethető keretek között megoldva az utazás és a szállás költségeit is. 150-200 ezer forintért megvan a vágyott fesztiválélmény, és ez az összeg pár bulizásmentes hétvégével akár össze is spórolható. Ez az akció azonban a helyi klubok rovására megy, amelyek ezáltal látogatóktól és így bevételtől esnek el, ami azt jelenti, hogy kb. lehetetlen erős line-up-okat prezentálniuk, mert nem csak bevétel oldalon kerülnek hátrányba, de a fellépők magas gázsiját is pontosan ez a trend okozza.

Ellentmondásos a helyzet, ugyanis azok a Dj-k, akik most már szinte kizárólag csak fesztiválokon, vagy nagyobb klubokban lépnek fel pont ebből a szűk klubkörnyezetből indultak el, tehát megfelelő klubkultúra nélkül a fesztiválok sem léteznének, mert például nem jellemző, hogy ott mutatkozhatnának be új, tehetséges nevek. Persze mint mindent, ezt a folyamatot is a kereslet – kínálat alakítja, így elsősorban a közönség kezében a döntés, azaz, ha van igény a ma még nem giga neveknek számító, de különleges produkciót nyújtó művészekre, meghittebb, pár száz fős klubban akkor továbbra is fennmaradhatnak azok, még akkor is, ha a most ismert fesztiválláz még igencsak a folyamat elején tart.
Így a környezetvédelemben meghonosított mondás, hogy gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan a klubszcéna tekintetében is igencsak érvényes lehet, vagyis a fesztiválokon túl érdemes a helyi klubokat is látogatni, mert lehet, hogy látványban és érzésben nem tudnak versenyre kelni a fesztiválokkal, de zene tekintetében biztos, mert ott élhető meg a leginkább az iyen jellegű élmény, és hát végső soron mégiscsak ezen van a hangsúly.